Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Központi telefon: +36 62 599 599

VTT Hullámtér rendezése
az Alsó-Tiszán

A projekt keretében a Levelényi, Lúdvári és Algyői partbiztosítások
rekonstrukciójára és a Ferencszállási kanyarulat rendezésére került sor.


A projekt adatai:

  • Címe:
    VTT Hullámtér rendezése az Alsó-Tiszán
  • Szerződött támogatás összege:
    3.954.776.839 Ft
  • Támogatás mértéke:
    100%
  • Projekt azonosító száma:
    KEHOP—1.4.0-15-2015-00003

  • Kedvezményezett neve:
    Országos Vízügyi Főigazgatóság
  • Elérhetőségei:
    • Cím: 1012 Budapest, Márvány utca 1/D.
    • Telefon: +36 1 / 225-44-00
    • Honlap: www.ovf.hu

  • Konzorciumi partner:
    Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság
  • Elérhetőségei:
    • Cím: 6720 Szeged, Stefánia 4.
    • Telefon: +36-62/599-599
    • Honlap: www.ativizig.hu

Előzmények:

A 19. században végrehajtott Tisza-szabályozási munkák során még nem tartották fontosnak a partok rögzítését. Csak kivételesen, műszaki létesítmények környezetében épültek partvédő művek, így a meder vándorlása folytatódott. A 20. század folyamán a fejlődő kanyarulatok egyre jobban megközelítették az árvízvédelmi töltések vonalát, így a legtöbb folyókanyarulatban szükségessé vált partvédő létesítmények építése. Jelenleg a Tisza középső és alsó szakaszán a kanyarulatok döntő többsége már rögzített, de a meder változása nem állt meg teljesen, egyes partok megtartása egyre nagyobb erőfeszítést igényel.


Átnézeti helyszínrajz

A jelenlegi fejlesztés által érintett terület a Duna-Tisza-közi síkvidék, az Alsó-Tisza, valamint a Körös-Maros köze középtájon helyezkedik el, Csongrád megyében. Árvízvédelmi szempontból azon kanyarulatok partvédő műveinek erősítése, meghosszabbítása szükséges a Tisza alsó szakaszán, melyek az árvízvédelmi töltéseket veszélyesen megközelítik. Ilyen a Ferencszállási kanyarulat kisvízi partbiztosítása is, mely nem nyújt megfelelő védelmet, jelentősen növelve az árvízi kockázatot, tehát a beavatkozás elengedhetetlen. Az árvízvédelmi fővédvonal védelmi képességének megőrzése mindenképpen szükségessé teszi a folyó ezen kanyarulatának rendezését.

A projekt szükségességét szakpolitikai célok (többek között: Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025; Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia; Nemzeti Környezetvédelmi Program; Kvassay Jenő vízgazdálkodási stratégia; Katasztrófa Kockázatértékelési Módszertan és Országjelentés; Árvízi kockázatkezelési tervek; Vízgyűjtő-gazdálkodási terv) és jogszabályi előírások (83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet; 1318/2015. (V. 21.) Korm. határozat, 1022/2003. (III. 27.) számú Kormányhatározat) is indokolttá teszik.

Célok

A projekt fő célja az árvízi biztonság javítása, ezzel együtt az árvízi kockázatok csökkentése az Alsó-Tisza- völgyben élő emberek és javaik, az ipari-, gazdasági létesítmények, valamint a projektterületen fekvő mezőgazdasági területek védelme érdekében.

A beruházás célja az alsó-tiszai árvízi biztonság növelése a partbiztosítások megerősítésével, és a Maros folyó Ferencszállási kanyarulatának rendezésével. A célkitűzések egyik fontos szempontja, hogy a megvalósulást követően elért státusz fenntartható legyen.


A beruházás által érintett települések:

A projekt összesen 8 település közigazgatási területén valósul meg, melyek közül a legnépesebb település Szeged, mely lakosságának száma meghaladta a 165 ezret. A hatásterületen lévő települések lakosságának száma a következőképen alakult az elmúlt években: Ferencszállás 675 fő, Klárafalva 543 fő, Algyő 5 364 fő, Baks 2 077 fő, Makó 24 104 fő, Maroslele 2 116 fő, Szentes 28 635 fő és Hódmezővásárhely 46 162 fő.


Főbb munkák:

A projekt keretében a Tisza folyó Levelényi, Lúdvári és Algyői partbiztosításainak rekonstrukciójára, és a Maros folyó Ferencszállási kanyarulatának rendezésére kerül sor.

Partbiztosítások rekonstrukciója:

  • 214,250-215,850 fkm szelvények között a jobb parton lévő Levelényi partbiztosítás megerősítése,
  • 195,050-195,600 fkm szelvények között a bal parton lévő Lúdvári partbiztosítás helyreállítása a lúdvári mederrendezési munkák során épült vezetőmű meghosszabbításával, illetve a szakadó, becsúszó part biztosításával,
  • 186,000-186,800 fkm szelvények között a jobb parton lévő Algyői partbiztosítás helyreállítása a folyó jobb parti élének állandósítása érdekében.

Kanyarulat rendezés

  • A Maroson lévő Ferencszállási kanyarulat rendezésénél a partbiztosítás fenntartása, helyreállítása, valamint kiegészítése szükséges. A víz, a jég és a hordalék levezetésének problémáin jelentősen enyhíthet a beruházás. Az árvízvédelmi töltést 619 folyóméter hosszon áthelyezik, nyomvonala megváltozik, így nagyobb lesz a távolság a partél és a töltés között. E mellett a jelenlegi partvédőművet megerősítik és a jobb parti meder él ún. hátrametszését fogják végrehajtani.


A kivitelezés 2020 februári állapota:

Az Algyői partbiztosításnál elkészültek a fa- és növényzet letermelési munkák, a szabályozási vonal-, ill. padka kialakítási munkái, valamint a középvízi mederrézsű biztosításának építési munkálatai.

A Lúdvári partbiztosítási feladatoknál a fakivágási munkákat szintén elvégezte a kivitelező, jelenleg az ún. vezetőmű és az e mögötti feltöltés terítés építése zajlik.

A Levelényi szakaszon a fakivágási, a szabályozási vonal-, ill. padka kialakítási munkák befejeződtek, a középvízi mederrézsű biztosítás építése, anyagbeszállítás, valamint finom földmunkák végzése van folyamatban.

A Maros folyó Ferencszállási kanyarulatának rendezésénél a fakivágási, illetve mederkorrekciós munkák szintén befejeződtek. Az árvízvédelmi töltés építése a téli időszakban nem végezhető, így ott a munkálatok jelenleg szünetelnek, várhatóan március 1-je után folytatja a kivitelező.


A projekt fizikai befejezése:

2021.06.29.


MEGVALÓSÍTOTT FEJLESZTÉSEK:

PARTBIZTOSÍTÁSOK HELYREÁLLÍTÁSA, ÉPÍTÉSE:

Tisza folyó 214,250 – 215,850 folyamkilométer szelvények között a jobb parton lévő Levelényi partbiztosítás megerősítése, megvalósított beavatkozások:

215,130 – 215,850 fkm szelvények között rézsű tisztítás, részleges tehermentesítés:

  • Bozót és cserjeirtás, beleértve az utóhasznosítás céljából történő összegyűjtést és elszállítást;
  • Fakitermelés rézsűből, gallyazással, elszállítás.

Levelényi vízkivétel fölötti partbecsúszás helyreállítása 215,200 – 215,230 fkm szelvények között:

  • Bozót és cserjeirtás, beleértve az utóhasznosítás céljából történő összegyűjtést és elszállítást;
  • Fakitermelés rézsűből, gallyazással, elszállítás;
  • Kőszórás készítése LMA 5/40-es vízépítési terméskőből;
  • Geotextília elhelyezése kőszórás alá.

Levelényi vízkivétel alatti partbiztosítás helyreállítása 215,090 – 215,190 fkm szelvények között, részleges tehermentesítés:

  • Bozót és cserjeirtás, beleértve az utóhasznosítás céljából történő összegyűjtést és elszállítást;
  • Fakitermelés rézsűből, gallyazással, elszállítás;
  • Kőszórás készítése LMA 5/40-es vízépítési terméskőből;
  • Geotextília elhelyezése kőszórás alá (Terfil 200g/cm2).

214,250 – 214,450 fkm szelvények között partvédelem helyreállítása, teljes tehermentesítés:

  • Bozót és cserjeirtás, beleértve az utóhasznosítás céljából történő összegyűjtést és elszállítást;
  • Fakitermelés rézsűből, gallyazással, elszállítás;
  • Kőszórás készítése LMA 5/40-es vízépítési terméskőből;
  • Geotextília elhelyezése kőszórás alá (Terfil 200g/cm2).

Tisza folyó bal partján lévő Lúdvári partbiztosításának helyreállítása és meghosszabbítása a 195,100 – 195,600 folyamkilométer szelvények között, megvalósított beavatkozások:

Mederelfajulás rögzítése 195,100 – 195,600 fkm szelvények között a bal parton:

  • Tisztító mederkotrás;
  • Bozót és cserjeirtás, beleértve az utóhasznosítás céljából történő összegyűjtést és elszállítást;
  • Fakitermelés rézsűből, gallyazással, elszállítás;
  • Rézsűképzés, alakító földmunka végzése;
  • Kőszórás készítése LMA 5/40-es vízépítési terméskőből;
  • Geotextília elhelyezése kőszórás alá (Terfil 200g/cm2).

Tisza folyó 186,000-186,800 folyamkilométer szelvények között a jobb parton lévő Algyői partbiztosítás helyreállítása, megvalósított beavatkozások:

186,400 – 186,800 fkm szelvények között rézsű tisztítás, részleges tehermentesítés:

  • Bozót és cserjeirtás, beleértve az utóhasznosítás céljából történő összegyűjtést és elszállítást;
  • Fakitermelés rézsűből, gallyazással, elszállítás.

Partbiztosítás helyreállítása 186,200 – 186,400 fkm szelvények között, teljes tehermentesítés:

  • Bozót és cserjeirtás, beleértve az utóhasznosítás céljából történő összegyűjtést és elszállítást;
  • Fakitermelés rézsűből, gallyazással, elszállítás;
  • Kőszórás készítése LMA 5/40-es vízépítési terméskőből.

186,000 – 186,200 fkm szelvények között rézsű tisztítás, részleges tehermentesítés:

  • Bozót és cserjeirtás, beleértve az utóhasznosítás céljából történő összegyűjtést és elszállítást;
  • Fakitermelés rézsűből, gallyazással, elszállítás;
  • Medertisztítás.


FERENCSZÁLLÁSI KANYARULAT RENDEZÉSE

Az eredeti tervek szerint a kanyarulat rendezésére alapvetően átmetszéssel került volna sor, azonban a tervezés előkészítése során a Körös-Maros Nemzeti Park (KMNPI) levelében a Maros folyó Ferencszállási kanyarulatának átmetszését a Természetvédelmi törvénnyel ellentétesként véleményezte, így az kikerült a projekt elemek közül. A vízjogi engedélyes terv műszaki tartalma szerint a Ferencszállási kanyarulat rendezése keretében az árvízvédelmi töltés 619 fm hosszon áthelyezésre került, nyomvonala megváltozott, nagyobb lett a távolság a partél és a töltés között. E mellett a jelenlegi partvédőmű megerősítése és a jobb parti meder él hátrametszése is megvalósult, úgy hogy a kialakuló partélek közötti távolság 110 m lett.

Az árvízvédelmi töltés nyomvonalának megváltoztatásával, 619 fm új árvízvédelmi töltés épült, majd a jelenlegi töltés 14+000 – 14+550 tkm szelvények közötti szakaszának elbontásra került. Az új töltés a 14+000 tkm szelvényből indul 619 m hosszon enyhe ívet követve halad a meglévő töltés mögött úgy, hogy a tetőponti szelvényben a mederél és a vízoldali töltésláb közötti távolság ~50,0 m lett. A töltés a meglévő töltés 14+550 tkm szelvényébe csatlakozik vissza, amely a fejlesztést következtében 14+619 tkm szelvényre változott.

Az árvízvédelmi töltés állékonyságának növelése, valamint a töltésen és a töltés alatt átszivárgó vizek mennyiségének csökkentése érdekében a töltés tengelyében nagy mélységű HDPE lemezzel erősített (műanyag lemezbetétes), helyben kevert önszilárduló résfal építése is megvalósult.

A partvédőmű rekonstrukciójának célja volt a folyó által a töltést veszélyesen megközelítő partszakasz biztosítása, a további erózió megakadályozása a 15,035 – 15,215 fkm szelvények között.

A mederoldal védelmére a 15,035 – 15,215 fkm között, egy lábazati kőszórásra támaszkodó 212,0 m hosszú, 1:2-es rézsűhajlású, 23 cm vastagságú RENO matracos rézsűvédelem épült. A lábazatra támaszkodva a mederképző vízszintig épülő CP45/125 jelű vízépítési terméskő feltöltést egy 2,0 m széles padka szakítja meg, ahonnan 1:2-es rézsűhajlással folytatódik a feltöltés.

A Maros folyó jobb parti mederkorrekciója a 14,782-15,220 fkm szelvények között létesült. A Ferencszállási kanyarulat felett és alatt a folyó partélei között a folyó sokkal szélesebb, mint a kanyarulat tetőpontjában. Ezen geometriai viszonyok mellett megépülő partvédőmű a középvízi meder vízszállító képességének tovább csökkenését okozta, ami növelte a káros visszaduzzasztások és jégmegállások bekövetkezésének valószínűségét. A középvízi meder megfelelő levezető képességének eléréséért, a jobb part rendezésével, a domború oldali partél hátra helyezésével került elérésre.

A tiszai partvédő művek megerősítése, meghosszabbítása döntően a Magyar Állam tulajdonában, és az ATIVIZIG kezelésben lévő területen épült, azonban szükségessé vált a meder menti, művelés alatt álló területek mederbe vonására.

A Maros folyón végrehajtott beavatkozások érintették legjelentősebb mértékben az idegen tulajdonú ingatlanokat, amelyek állami tulajdonba vonása elengedhetetlenné vált. Az idegen tulajdonú ingatlanok adás-vétellel vagy kisajátítással történő megszerzése a Ferencszállási kanyarulat térségében, a Maros jobb partján tervezett munkálatok végrehajtása miatt vált szükségessé. Az érintett ingatlanok magán, illetve egyéb (pl: erdészet) állami tulajdonban vannak és többségük erdő és szántó művelési ágú terület, azonban nagy számban út és zárt kert is előfordult.

A projektelemek megvalósíthatósága érdekében megszerzendő ingatlanok, ingatlanrészek pontos területnagyságai, azok részletes terveinek kidolgozásával a VIZITERV Environ Kft. lett megbízva, az értékbecslési, valamint jogi szolgáltatások lebonyolítási feladait az ATIVIZIG vállalta magára. A projekt megvalósítása során mintegy húszmillió forint értékben kerültek az idegen tulajdonú ingatlanok megvételre, kisajátításra.

A „VTT Hullámtér rendezése az Alsó-Tiszán” fejlesztés megvalósulásával csökkent az érintett ártéri öblözetekben az elöntés kockázata, nőtt az árvízi biztonság, ennek hatására csökkent a védekezési költség.


Partnerek:

  • Kivitelező:
    Békés Drén Környezetvédelmi, Víz és Mélyépítési Kft.

  • Elérhetőségei:
  • Mérnök:
    UTIBER Közúti Beruházó Kft.

  • Elérhetőségei:
    • Cím: 1115 Budapest, Csóka utca 7-13.
    • Telefon: +36 1 203 0555/411
    • Honlap: www.utiber.hu